Mai ovis jóga beszámoló 2018.09.17.

A mai ovis jógára Lilike betegség miatt sajnos nem tudott jönni, jobbulást neki!! Kaptam viszont egy frissen gyógyult, anyán csüngő Bálintot, akit egy kis kutya-hát-vakargatásos játékkal sikerült elcsalni anyától :) Kaptam egy kocsiban elaludt, éppen ébredező, nagyon álmos, fáradt, elveszett Leácskát, akit a frissen festett Galagonyaház ölben cipeléses tárlatvezetésével sikerült sírás nélkül anyától átvennem. Kaptam egy szerencsére energikus Nándit, aki anyukája szerint hisztis volt, de - a foglalkozás elején legalábbis - szerencsére én ebből semmit sem tapasztaltam. Csatlakozott még hozzánk pár perc késéssel Fancsi, akinek két hatalmas könnycsepp csorgott az arcocskáján, de - miután letöröltem a könnyeit -, hajlandó volt elmesélni, hogy miért sírdogált, és meg is nyugodott, az óra után pedig anyával is beszéltünk róla. Szóval, nem semmi volt az indulás! Ehhez képest azért szépen tudtunk dolgozni :)
Volt autóversenyzős és kakasos OM. Gömbimacinak mindenki elmesélte, hogy mennyi fagyit és jégkrémet evett, ment a licitálás, a végén már volt, aki nem csak 1, 2, 4, de 100 jégkrémet is befalt, ejha!! :-D Azután fogócskáztunk elefántosat. Majd megérkeztünk az erdei oviba, ahol ősz van már. Megkérdeztem az ovisokat, mi történik ősszel, és már vágták is rá, hogy hullanak a falevelek. Mutattuk a kezeinkkel, ujjainkkal, hogy hullanak a levelek. Aztán összehalmoztuk az őszi faleveleket egy kupacba, és úgy döntöttünk, hogy ebben kell egy óriási bukvenc partit rendezni. Elővettük a polcról a vadi új csudi lila és rózsaszín jóga matracokat, mindenki cipelt egyet, és egymásra rendeztük őket. Jól megbeszéltük, hogy milyen nagyon fogunk vigyázni az új matracokra, semmiképpen nem kapirgáljuk őket, mert akkor kijönnek belőlük a pici szemecskék, amit aztán a kisbabák megehetnek, és az ne lenne jó. Ezután jött a hatalmas bukvenc parti, akinek kellett, segítettem. Igyekeztünk fejen átfordulás helyett kicsi guruló gombócok lenni, mindenki lelkesen próbálkozott, de azért még inkább fejen átfordulás ment. Aztán egyszer csak a gombócok átalakultak kutyusokká, azok pedig tigrisekké, és a végén megint cicahátakat kellett vakargatnom. Próbáltunk kutyafogót, de ezek a huncut kutyusok mindig két lábra álltak, persze úgy könnyebb volt fogócskázni :-D Játszottunk megint kígyó versenyt, startvonalra visszahúzással. Aztán végre krokodil versenyre is sikerült rávennem a csapatot, a startvonalra visszahúzás persze itt sem maradhatott el. Egy újabb fogócskától denevérezéssel sikerült eltántorítani a csapatot, így persze a lefelé néző kutyát is gyakorolhattuk :) Játszottunk még „Elvesztettem zsebkendőmet” játékot, énekkel, kendővel. Egy kis balesetünk volt: Nándi fáradtságát egyedül itt lehetett érzékelni – elcsúszott a kendővel, és lecsattant a tenyere a parkettára, ami miatt sírva fakadt. Először gyorsan meggyógyítottuk a kezét úgy, hogy kézbe vettük, aztán még gyógyító kendővel is betekertük, de a végén az segített, hogy jól megcsapdostam a parkettát én is mind a két kezemmel, és ezt persze mindenki ki is próbálta, úgy hogy Lea, Bálint és Fancsi is, mind a jobb, mind a bal tenyerükkel jól megcsapdosták a parkettát, és ekkor már Nándi is megfeledkezett minden bajáról, nevetett újra :) Kicsit sokat kell futnom, mert mindenki engem akar elkapni, és mindenki nekem dobja a kendőt :-D De így legalább én tudok figyelni arra, hogy minden gyerek igazságosan sorra kerüljön :-D A végén még egy kis hátmasszírozást kaptak a gyerekek, majd egy szép OM helyett a szokásos vegyes autóversenyzős sikoly sikeredett ismét, ezen még dolgozunk :-D Kicsi nasi, kicsi ajándék, és már szaladhatott is mindenki a szüleihez :)



Kövess minket a Facebook-on!